Város
Hírek, információk
Nevezetességek, látnivalók, vendéglátás
Önkörmányzat
Harangod
Képgaléria
Fórum
Vendéghönyv
 
'.$latogatok.'
'.$UVCS['count']; } ?>

Elhelyezkedés Várostörténelem Hírességek
Tények, adatok Nagykállói csoportok Nagykállói sport

NAGYKÁLLÓI CSOPORTOK

A Kállai Kettős története

Nagykálló XVII. században megalkotott és négyszáz éven át megtartott, mindmáig élő, énekelt-táncolt hagyománya. Három kísérődallama az egyetlen fennmaradt hagyományos magyar népdalcsokor. Tánca is különleges: a magyar nyelvterület kevés dramatikus táncainak egyike, mely civakodó, majd kibékülő és együtt mulató szerelmesek történetét meséli el a tánc nyelvén. Hiteles források szerint a kállai kettőst 1670 körül Kelet-Magyarországon és Erdélyben mint nagykállói táncot ismerték. Zenei kíséretét az 1600-as években a "Felülről fúj az őszi szél" (eredeti szövegében: "Mikor felülről fúj a szél") és a "Kincsem komámasszony" kezdetű dalok alkották. Az 1700-as évek végén hozzátoldották a pajzán szövegű "Ha úgy tudnál szitálni" és az "Azt mondják, jól mondják" kezdetű népdalokat. Az 1800-as évek elején a tánc tovább bővült a "Jó bort árul Sirjainé" kezdetű dallammal, melynek szövegében szereplő asszonyok valószínűleg városunkban élő személyek voltak. A kállai kettős természetes része volt a táncos mulatságoknak, névestéknek, lakodalmaknak, disznótoroknak, szüreti báloknak, de olykor olyan rangosabb eseményeken is eljárták, mint például 1867-ben a kórház javára rendezett megyebálon. 1895-ben a fenti öt dallal mutatták be Mocsár Sete Pista zenekarának kíséretével. A táncosok közül három pár nevét ismerjük: a Toka Károly-Szondy Juliánna, Borsy Dániel-Toka Karolina és a Pelsőczy József-Vágó Erzsébet párosokét. 1924-ben a Néprajzi Társaság tudós munkatársai is megtekintették a táncot. A nagy ünnepségről a "Nyírvidék" című lap is tudósított. Ekkor készültek az első fotók a kállói táncosokról. 1926. november 7-én Kodály Zoltán lejegyezte, majd 1928 nyarán fonográfra rögzítette a kállai kettős dallamait. Adatközlői a Vágó Lajos-Borsy Lina, Vass József-Borsi Karolina, Toka Károly-Borsy Ilona és a Vágó Lajos-Borsi Lina táncos párok voltak. A zenei kíséretet Balázs Ferke zenekara szolgáltatta. 1931 és 1944 között a "Gyöngyösbokréta" nevű hagyományőrző mozgalom keretében állandó tánccsoport működött Nagykállóban Szabó Antal, illetve Nagy Károly tanítók vezetésével. A csoport számos fellépésen öregbítette Nagykálló hírnevét Budapesttől Nagyváradig. A kállai kettős zenéjének első rádiófelvétele 1933-ban készült el. 1939-ben a Hunnia Filmstúdió "Ítél a Balaton" című filmje révén a kállói dallamok az országhatárokon túl is ismertté válhattak. A tánccsoport működését rövid időre megszakította a II. világháború, de 1951-ben Szabó Sándor, Vass József és Torma Ilona egykori táncosok segítségével megújult e régi hagyomány. Ugyanebben az évben született meg az Állami Népi Együttes számára Kodály Zoltán zenéjére Rábai Miklós koreográfiája, mely világhírnevet szerzett a kállai kettősnek. Városunkban jelenleg több táncos generáció élteti tovább folyamatosan a kállai kettőst. 1972 óta a kétévenként megrendezésre kerülő "Kállai Kettős Néptáncfesztivál", a magyar néptáncmozgalom egyik legrangosabb seregszemléje élteti tovább Nagykálló több évszázados tánchagyományát.

 
© nagykallo.net team Impresszum | Szerzői jogok Utolsó módosítás: